Kohósalak és salakbeton: minden, amit tudni érdemes

írta Oláh Gergely, geofizikus

A cikk azoknak készült, akik saját, vagy megvásárolandó ingatlanukban megtalálták a kohósalak valamilyen megjelenési formáját (födémszigetelés vagy salakbeton), és szeretnék tudni, mi a helyes következő lépés.

A kohósalak eredete

A salak alapvetően az ércek kohászati feldolgozása során keletkező melléktermék. De egyszerű kazánokban vagy szénerőművekben is (melyek továbbra is a világ villamosenergia szükségletének jelentős részét termelik) salak képződik a szén kiégetése során: ez a kazánsalak, vagy erőművi salak.

Ez a kiégetés kulcsfontosságú, hiszen ez az, ami miatt radioaktív lehet a salak.

Minden anyagban van radioaktivitás valamilyen nagyon alacsony szinten, ami teljesen természetes. Leginkább az urán és leányelemei (pl. rádium) lehetnek jelen, valamint a Kálium-40-es, koncentrációjuk tág határok között mozog attól függően, hogy hol, milyen bánya milyen mélységű rétegéből bányászták ki.

Ez a jelenség legnagyobb mértékben jellemzően a szeneknél fordul elő, mivel a szén reduktív, ezért a talajvízben oldott urániumot „megköti”, ami így idővel felhalmozódik benne.

Ha fogunk egy olyan anyagot, melyben már alapból, természetes folyamatok hatására magasabb a radioaktív izotópok koncentrációja, és kiégetjük, a térfogata a töredékére csökken. A radioaktív anyagok viszont nem szállnak el belőle, hanem ott maradnak, és a térfogatcsökkenés miatt bedúsulnak.

Kohósalak darabok.

Az tehát, hogy egy kohósalak mennyire radioaktív, több tényezőtől függ:

• származási helye, és a réteg mélysége (azaz egy adott bányából különböző időkben különböző tulajdonságú szenek/ércek jöhettek, különböző természetes radioaktivitással),
• a kiégetés minőségétől (minél magasabb a hőfok, annál erősebb a térfogatcsökkenés),
• keverték-e valamivel, vagy sem.

Összességében szinte mindegyik, kb. 1900 – 1990 közti kohósalak sugárzik valamennyire, de gyakori, hogy ennek mértéke alacsony, ritkán viszont a lakossági határérték többszörösét is eléri, amivel már mindenképp célszerű kezdeni valamit (erről bővebben később lesz szó).

 

Az épületekben található salakok nagyobb része szénsalak, így a „kohósalak” elnevezés kissé pontatlan – mégis így terjedt el a köztudatban, így a cikkben én is így használom majd.

Rövid videó a salakok sugárzásáról:

A kohósalak megjelenési formái

1. Kohósalak feltöltés, mint födém szigetelés

A salak ingyen, vagy majdnem ingyen volt, ráadásul alacsony szűrűsége miatt kevesebb súlyt kellett cipelni az építkezésen. Nagy porozitása (levegőtartalma) miatt közepesen jó szigetelő volt, úgyhogy “tökéletes” választás volt a padlás födém, vagy társasházak esetében minden emelet közötti födém feltöltésére.

Néha a családi házak aljzatát, azaz a földszintet, a padló alatt is ezzel szigetelték. Ha tipikus, régi parkettát látunk, ami még ráadásul nyikorog, mozog is, akkor ott szinte biztosan salak van. Ha nem mozog, akkor van egy vékony betonréteg (jellemzően kb. 1970-től), ami alatt vagy kohósalak van, vagy más feltöltés.

Itt már felszedték a salak feltöltés egy részét (budapesti társasház).

2. Salakbeton, vert salak, avagy salak blokk falazóelem

A “sima” betonhoz képest, ha bizonyos adalékanyagokat adunk a keverékhez, azok javítják a beton tulajdonságait, és talán még olcsóbbá is válik a végeredmény. Számtalan ilyen adalékanyagot használnak a mai napig, de számunkra a jellemzően az 50-es évektől a 70-es évekig használt kohósalak beton az érdekes, melyből blokkokat csináltak, valamint zsaluzott betonként is használták.

Sugárzása a fenti tényezőkön túl attól is függ, hogy milyen arányban van benne a salak.

Ha megfúráskor szürke a ház falazata, kezdjünk el gyanakodni, hogy salakbeton! Viszont van egy másik, hasonlóan szürke falazóanyag, amit főként a 70-es és 80-as években használtak: ez a gázszilikát. A kettő abban különbözik, hogy míg a gázszilikát homogén, és pici “buborékok”, lyukak vannak benne, addig a salakbeton tömör, de inhomogén – azaz a szürke betonban fekete darabkák vannak. Ez maga a kohósalak.

Így néz ki a salakbeton: szürke alapszín, kis fekete darabkákkal.

Vörös salak is létezik, főként Tatabánya és Salgótarján környékén.

3. Téglazsaluzat közé öntött salak

Ritkaság, másik neve a „postás fal”. Itt a falak úgy épülnek fel, hogy az élére állított kistéglák közé cementtel kevert salak, azaz kvázi egy fajta töményebb salakbeton kerül. Nagyon becsapós, mert a vakolatot leverve, vagy nem annyira mélyen megfúrva sima téglafalnak tűnik…

Házon kívülről fotózva: méterenként kötések vannak téglából, köztük kohósalak „oszlopok” láthatók.

Extrán ritka: salakbeton blokkok, belül feltöltés

A kohósalak veszélyei: a sugárzás

A radioaktív sugárzást sugárzásmérő, avagy doziméter segítségével mérhetjük. Az alfa, béta és gamma sugárzásból a gamma az, ami minket most érdekel, a többi nem jut ki a lakótérbe (csak a radon segítségével). A gamma sugárzás viszont a röntgenhez hasonlóan könnyedén áthatol a padlón, vakolaton, gipszkartonon, vékony betonon, ezért nehéz árnyékolni.

A radioaktivitással kapcsolatos részletek helyett nézzük a konkrétumokat.

A kohósalak sugárzás mértéke, ahogyan fentebb olvasható, több tényezőtől függ, így az értékek tág határok között mozognak.

Méréseim alapján az alábbi skálán szemléltethetők az arányok:

0,07 – 0,1 µSv/h: természetes háttérsugárzás Magyarország jelentős részén (amennyi mindenhol van)

0,11 – 0,17 µSv/h: tipikus “nem sugárzó” ingatlan, azaz átlagnak megfelelő, újabb vagy régebbi ingatlan

0,17 – 0,2 µSv/h: tömör kistéglás (régi) épületek, néha csempék, tufák vagy egyéb anyagok, melyek már enyhén „kitűnnek” a normál tartományból, ez persze jelentéktelen

0,2+ µSv/h: innen kezdve gyakorlatilag csak a salak van, valamint néha a gázszilikát

A rekord sugárzó salakok kb. bő 1 µSv/h-ig mennek fel. Természetesen minél nagyobb a többlet, annál ritkább. Az értékek nagy szórásának az az oka, hogy mind az alapanyag természetes radioaktivitása, valamint a feldolgozás módja tág határok között mozgott.

Bár nincs teljes konszenzus az ilyen dózisok egészségügyi hatását illetően, azaz aktívan kutatott témáról van szó, de a konzervatív, hivatalosan használt modell szerint minden, a háttérsugárzásnál jelentősen nagyobb dózis káros.

Az átlag fölötti értékeket produkáló salakok a lakás levegőjének radon koncentrációját is megnövelik. A radon, mint radioaktív nemesgáz, növeli a tüdőrák kockázatát, ezért ilyen esetekben azzal is szükséges foglalkozni.

Opciók salakbeton sugárzás esetén

Ha a falakban van a sugárzó anyag, és a hátérértéket is átlépi, azzal már nehezebb mit kezdeni. Alaposan ki kell számolni az ott lakók által kapott egyenérték dózist, és ott kell csökkenteni a sugárzást, ahol lehet.

Gyakori például, hogy egy salakbeton házban az aljzatban vagy a födémben is van kohósalak, amit kiszedve csökken a teljes dózis. Ezen kívül a fő megoldás az eléfalazás, betonnal (az ytong, tégla nem jó, kevesebbet árnyékol!). A konkrét lépéseket mindig megelőzi a sugárzásmérés, hiszen csak így lehet a valóságnak megfelelő döntéseket hozni, felesleges pénzköltés nélkül.

Ha sugárzik az adott salakbeton, akkor a hatalmas anyagmennyiség és felület miatt a radon koncentráció 100%, hogy túl magas lesz, ezért ilyen esetekben a radon mérése és csökkentése elsődleges fontosságú.

Salakbeton válaszfalak sugárzásmérése.

Salak miatt magas radon koncentráció Bicskén (a normál érték 30-200 Bq/m^3)

További érdekességeket nézhet és olvashat YouTube csatornámon, illetve facebook oldalamon!

Kohósalak sugárzás mérés az ország egész területén

Amennyiben kohósalakot talált ingatlanjában, mindenképp célszerű azt beméretni. Lehet találgatni földrajzi hely és építési év alapján, de 100%-ban biztos választ csak a mérés ad.

Keressen meg sugárzásméréssel kapcsolatban, korrekt áron, gyors kiszállással végzek helyszíni gamma sugárzás és radon koncentráció mérést az egész ország területén, és segítek a helyes döntés meghozatalában teljes körű szakmai tanácsadással.

1500+ mérés tapasztalata

Tudományos igényesség geofizikusként

100% pozitív értékelés facebookon és Google-n (50+ db)