Kohósalak és salakbeton: minden, amit tudni érdemes

írta Oláh Gergely, geofizikus

A cikk azoknak készült, akik saját, vagy megvásárolandó ingatlanukban megtalálták a kohósalak valamilyen megjelenési formáját (födémszigetelés vagy salakbeton), és szeretnék tudni, mi a helyes következő lépés.

A kohósalak eredete

A salak alapvetően az ércek kohászati feldolgozása során keletkező melléktermék. De egyszerű kazánokban vagy szénerőművekben is (melyek továbbra is a világ villamosenergia szükségletének jelentős részét termelik) salak képződik a szén kiégetése során: ez a kazánsalak.

Ez a kiégetés kulcsfontosságú, hiszen ez az, ami miatt radioaktív lehet a kohósalak.

Minden anyagban van radioaktivitás valamilyen nagyon alacsony szinten, ami teljesen természetes. Leginkább az urán és leányelemei (pl. rádium) lehetnek jelen, és koncentrációjuk tág határok között mozog attól függően, hogy hol, milyen bánya milyen mélységű rétegéből bányászták ki.

Ha fogunk egy olyan anyagot, melyben már alapból, természetes folyamatok hatására magasabb a radioaktív izotópok koncentrációja, és kohóban vagy kazánban kiégetjük, a térfogata a töredékére csökken. A radioaktív anyagok viszont nem szállnak el belőle, hanem ott maradnak, és a térfogatcsökkenés miatt bedúsulnak.

kohósalak darabok

Kohósalak darabok.

Az tehát, hogy egy kohósalak mennyire radioaktív, több tényezőtől függ:

  • származási helye, és a réteg mélysége (azaz egy adott bányából különböző időkben különböző tulajdonságú szenek/ércek jöhettek, különböző természetes radioaktivitással),
  • a kiégetés minőségétől (minél magasabb a hőfok, annál erősebb a térfogatcsökkenés),
  • keverték-e valamivel, vagy sem.

Összességében szinte mindegyik, kb. 1900 – 1990 közti kohósalak sugárzik valamennyire, de gyakori, hogy ennek mértéke alacsony, ritkán viszont a lakossági határérték többszörösét is eléri, amivel már mindenképp célszerű kezdeni valamit (erről bővebben később lesz szó).

 

A sok tényező miatt abból, hogy honnan származik a salak, nem lehet biztosra megmondani azt, hogy mennyire sugárzik.

A kohósalak megjelenési formái

 

1. Kohósalak feltöltés, mint födém szigetelés

A salak ingyen, vagy majdnem ingyen volt, ráadásul alacsony szűrűsége miatt kevesebb súlyt kellett cipelni az építkezésen. Közepesen jó szigetelő volt, úgyhogy “tökéletes” választás volt a padlás födém, vagy társasházak esetében minden emelet közötti födém feltöltésére.

Néha a családi házak aljzatát, azaz a földszintet, a padló alatt is ezzel szigetelték. Ha tipikus, régi parkettát látunk, ami még ráadásul nyikorog, mozog is, akkor ott szinte biztosan salak van. Ha nem mozog, akkor van egy vékony betonréteg (jellemzően kb. 1970-től), ami alatt vagy kohósalak van, vagy más feltöltés.

kohósalak elszállítás

Itt már felszedték a salak feltöltés egy részét (budapesti társasház).

2. Salakbeton, vagy salak blokk falazóelem

A “sima” betonhoz képest, ha bizonyos adalékanyagokat adunk a keverékhez, azok javítják a beton tulajdonságait, és talán még olcsóbbá is válik a végeredmény. Számtalan ilyen adalékanyagot használnak a mai napig, de számunkra a jellemzően az 50-es évektől a 70-es évekig használt kohósalak beton az érdekes, melyből blokkokat csináltak, valamint zsaluzott betonként is használták.

Sugárzása a fenti tényezőkön túl attól is függ, hogy milyen arányban van benne a salak.

Ha megfúráskor szürke a ház falazata, kezdjünk el gyanakodni, hogy salakbeton! Viszont van egy másik, hasonlóan szürke falazóanyag, amit főként a 70-es és 80-as években használtak: ez a gázszilikát. A kettő abban különbözik, hogy míg a gázszilikát homogén, és pici “buborékok”, lyukak vannak benne, addig a salakbeton tömör, de inhomogén – azaz a szürke betonban fekete darabkák vannak. Ez maga a kohósalak.

salakbeton

Így néz ki a salakbeton: szürke alapszín, kis fekete darabkákkal.

3. Téglazsaluzat közé öntött salak

Ritkaság, másik neve a “postás fal”. Itt a falak úgy épülnek fel, hogy az élére állított kistéglák közé cementtel kevert salak, azaz kvázi egy fajta töményebb salakbeton kerül. Nagyon becsapós, mert a vakolatot leverve, vagy nem annyira mélyen megfúrva sima téglafalnak tűnik…

Téglazsaluzat közé öntött salak

Házon kívülről fotózva: méterenként kötések vannak téglából, köztük kohósalak “oszlopok” láthatók.

 

A kohósalak veszélyei: a sugárzás

A radioaktív sugárzást sugárzásmérő, avagy doziméter segítségével mérhetjük. Az alfa, béta és gamma sugárzásból a gamma az, ami minket érdekel, a többi nem jut ki a lakótérbe (csak a radon segítségével). A gamma sugárzás viszont a röntgenhez hasonlóan könnyedén áthatol a padlón, vakolaton, gipszkartonon, vékony betonon, ezért nehéz árnyékolni.

A radioaktivitással kapcsolatos részletek helyett nézzük a konkrétumokat.

A kohósalak sugárzás mértéke, ahogyan fentebb olvasható, több tényezőtől függ, így az értékek tág határok között mozognak.

Méréseim alapján az alábbi skálán szemléltethetők az arányok:

0,07 – 0,1 µSv/h: természetes háttérsugárzás Magyarország jelentős részén (amennyi mindenhol van)

0,11 – 0,15 µSv/h: tipikus “nem sugárzó” ingatlan, azaz újabb építésű, vagy régebbi, de nem tartalmaz gyanús építőanyagot

0,15 – 0,2 µSv/h: tömör kistéglás (régi) épületek, néha csempék, vagy egyéb anyagok, melyek már “kitűnnek” a normál tartományból

Sugárzásmérő tömör kis téglákon

A szokásos téglák közül a régi, tömör kistéglák mutatják a legmagasabb értéket, valószínűleg a tömörsége (hatalmas anyagmennyiség), és erősebb kiégetése miatt.

(Enyhén) radioaktív csempe

Néha a csempék is tudnak sugározni, kortól, származástól függetlenül, de problémát nem tudnak okozni.

0,2+ µSv/h: innen kezdve gyakorlatilag csak a salak van, valamint néha a gázszilikát

Sugárzásmérő - kohósalak feltöltés

Egy enyhébb födém salak sugárzása, Sződligeten

Salak parketta alatt

Salak a parketta alatt Tatabányán

0,22 – 0,23 µSv/h: napi 20 óra ott tartózkodás esetén érvényes lakossági határérték (évi 1 mSv természetes forrásokon felüli egyenérték dózisból számolva)

0,3+ µSv/h: további salakok, méréseim szerint kb. 1 µSv/h a teteje

salakblokk sugárzás soproni kazánsalak
sugárzásmérő doziméter padlás salak méréssalak sugárzás rekord sugárzás kohósalak feltöltésben

Bár nincs teljes konszenzus az ilyen dózisok egészségügyi hatását illetően, azaz aktívan kutatott témáról van szó, de a konzervatív, hivatalosan használt modell szerint minden, a háttérsugárzásnál jelentősen nagyobb dózis káros lehet.

Az átlag fölötti értékeket produkáló salakok sok esetben a lakás levegőjének radon koncentrációját is megnövelik, ezért azzal is szükséges foglalkozni.

s

Talán jó ötletnek tűnhet megvásárolni a legolcsóbb, kb. 60e Ft-os sugárzásmérőt, és saját kezűleg elvégezni a felmérést. Olcsó húsnak azonban híg a leve – a ilyen műszereknek kicsi az érzékenysége, kisebb tartományban mérnek, és emiatt bizony jócskán félrehordhatnak.

Nem egyszer fordult már elő, hogy ilyenek után kerestek meg azzal, hogy össze-vissza mutat mindent a mérő, és inkább menjek ki. Az általam használt eszközök összértéke bőven hét számjegyű, ez a szint szükséges ahhoz, hogy szinte minden esetben magabiztosan lehessen döntéseket hozni.

Ráadásul olyan is előfordulhat, hogy az építőanyagokkal minden rendben, a talajból viszont jelentős mennyiségű radon (radioaktív gáz) kerül a házba, ez pedig Geiger számlálóval nem mérhető.

A gamma sugárzás értéke nem változik, így egy ingatlanban nem szükséges több mérést végezni, még több évtized után sem, azaz egy saját műszer gyakorlatilag teljesen felesleges.

Födém salak eltávolítás – szükséges, vagy felesleges?

Az egyik “legkönnyebben” megoldható helyzet az, ha a padlás felőli födémen van a salak. De nem könnyű ez sem, mert pl. egy átlagos Kádár kocka alapterületű ingatlanban nagyságrendileg 10-30 tonna van belőle. Dolgozni vele kellemetlen, mert erősen porol, így nem lehet csak úgy ledobálni a tetőről.

A kohósalak elszállítása pedig nagyon drága lehet, mert alapvetően feláras, veszélyes hulladéknak számító. Telepje válogatja, van ahol sittként leadható… de akár 65 Ft/kg is lehet az átvételi díj, azaz 65 000 Ft / tonna.

Sok melós (kőművesek, festők, stb.) élből elvitetné a salakot, ám könnyen megeshet, hogy ez felesleges, mert az nem sugárzik annyira, hogy bármiféle egészségügyi kockázatot rejtene.

Más melósok szerint pedig a több évtizede ott álló salak “már rég kisugározta magát”, és nem jelent kockázatot. Emlékeztetőül, a rádium felezési ideje 1600 év, és a rádium felel a gamma sugárzás nagy részéért, valamint a radon koncentráció 100%-áért. Az évtizedek, évszázadok tehát semmit nem jelentenek.

Mielőtt feleslegesen dolgozna és fizetne a födém salak eltávolításáért, kérjen helyszíni sugárzásmérést, hogy kiderüljön, indokolt-e bármit tenni!

 

Opciók salakbeton sugárzás esetén

Ha a falakban van a sugárzó anyag, és a hátérértéket is átlépi, azzal már nehezebb mit kezdeni. Alaposan ki kell számolni az ott lakók által kapott egyenérték dózist, és ott kell csökkenteni a sugárzást, ahol lehet.

Gyakori például, hogy egy salakbeton házban az aljzatban vagy a födémben is van kohósalak, amit kiszedve csökken a teljes dózis. Ezen kívül válaszfalakat lehet bontani, és az ágyat újonnan felhúzott falhoz lehet rakni, stb. A konkrét lépéseket mindig megelőzi a sugárzásmérés, hiszen csak így lehet a valóságnak megfelelő döntéseket hozni.

Salakbeton vizsgálat budapesti társasházban

Salakbeton válaszfalak sugárzásmérése.

salakbeton sugárzás

Kohósalak sugárzás mérés az ország egész területén

Amennyiben kohósalakot talált ingatlanjában, mindenképp célszerű azt beméretni. Lehet találgatni földrajzi hely és építési év alapján, de sajnos 100%-ban biztos választ csak a mérés ad.

Keressen meg sugárzásméréssel kapcsolatban, korrekt áron, gyors kiszállással végzek helyszíni gamma sugárzás és radon koncentráció mérést az egész ország területén, és segítek a helyes döntés meghozatalában teljes körű szakmai tanácsadással:

Geiger Müller számláló kölcsönzés

Kizárólag bizonyos esetekben engedélyezett!
15 000 Ft
  • Gamma-Scout kalibrált sugárzásmérő
  • Szakmai segítségnyújtással együtt
  • Ajándék RadonEye radon mérő (opcionális, nem mindig szükséges! Felára nincs, csak kaució van, ami 30e Ft)
  • Több napra kölcsönzés esetén kedvezménnyel
  • Átvételi pont a XI. kerületben (pontos cím az oldal alján)
  • Hétvégén is!
  • 50 000 Ft kaució (+radon mérő esetén +30e)