Sugárzásmérő vásárlás – mikor éri meg, és mikor nem?

írta Oláh Gergely, geofizikus

Sokan döntenek a vásárlás mellett, de vajon milyen esetekben van ennek valóban értelme, és mikor felesleges pénzkidobás? Milyet érdemes venni és mennyiért?

Egy lényegre törő cikk a fentiekről, szakértőtől, AI slop nélkül, 2026-ból.

Milyen sugárzást kell mérni – elektroszmog vs. radioaktivitás

Az első dolog, aminek fel kell merülnie, az az, hogy egyáltalán milyen sugárzásról van szó.

Alapvetően 2 részre lehet ezt szedni:

• Nem ionizáló
• Ionizáló

A nem ionizáló sugárzás az alacsonyabb energiájú elektromágneses hullámokat jelenti, azaz pl. a telekommunikációs rádióhullámokat, az elektromos eszközök által keltett sugárzást, azaz „elektroszmogot”, az infrasugárzást, a látható fényt, és az UV sugárzást.

Azaz mobiltelefonok, adótornyok, routerek, számítógépek, elektromos fűtőtestek és főzőlapok, stb.

Az ionizáló sugárzás ezzel szemben a nagy energiájú elektromágneses hullámokat jelenti (az UV tartomány vége, röntgen és gamma sugárzás), valamint a részecskesugárzásokat (alfa, béta és neutron).

Azaz urán, tórium, rádium, Csernobil, Fukushima, röntgengépek.

Bár a köznyelv szerint mindkét típust sugárzásmérő műszerrel lehet mérni, valójában két teljesen különböző jelenségről és emiatt teljesen különböző hardverről van szó. Nincs olyan detektor, ami mindkettőt méri (kivétel ha két teljesen külön detektor van egy műszerházba építve, de ez egyáltalán nem jellemző, főleg a minőségibb gépeknél).

Eggyel precízebben fogalmazva viszont a sugárzásmérő az ionizáló sugárzás mérésére alkalmas műszert jelenti, elektroszmogot pedig EMF mérőknek lehet hívni.

A továbbiakban csak az ionizáló sugárzás méréséről lesz szó, EMF-ről nem (utóbbiról csak annyit, hogy nincs olyan, hogy egy olcsó műszer minden frekvenciájú EM sugárzást mér, sőt még milliós nagyságrendben is jellemzően csak 1-1 frekvenciatartományra vannak, mivel más antenna szükséges a különböző tartományok mérésére. Így ha az adott „sugárzásmérő” ára nagyon alacsony de azt ígéri hogy mindent mér, legyen nagyon gyanakvó)).

Amikor felmerülhet a sugárzásmérő vásárlása

Mint mérésekkel foglalkozó vállalkozás, az évek alatt számtalan furcsasággal kerestek már meg az emberek (már azon túl, amivel valójában foglalkozunk).

• háborús félelmek
• Ukrajnából, Oroszországból (vagy anno a Szovjetunióból) behozott tárgyak, faanyag
• kövek, alapanyagok, építőanyagok
• radioaktívnak gondolt élelmiszerek
• Japánból érkezett csomagok
• régi autók
• egyéb régiségek
• kiköltözött fogászati rendelők
• a szomszéd sugárzó anyaggal akar megmérgezni

Ezeken végig fogunk menni, előre csak annyit jó tudni, hogy…

Amikor megéri: ásványok, régiségek

A lényeg: akkor érdemes saját részre sugárzásmérő műszert vásárolni, ha az rendszeresen használva lesz.

Ez mindjárt leszűkíti a kört, mert erre csak 2 esetben lehet szükség.

1. Ha az illető aktív ásványgyűjtő

Bizonyos kőzetek, ásványok természetes módon nagyobb urán, tórium vagy kálium tartalommal rendelkeznek. Ilyenek az elsődleges és másodlagos uránásványok (uránszurokérc, torbernit, autinit, karnotit), tóriumból a legismertebb talán a monacit és thorit, illetve ezeken túl a káliumos földpátok.

Cuprosklodowskit, Kongó, forrás: u/ilCosma

Ásványbörzéken is lehet pár érdekességet találni, a leghétköznapibb példa a kék apatit, ami tipikusan a magasabb tórium tartalma miatt radioaktív.

Saját videó egy ásványbörzéről:

Veszélyt igazából nem jelentenek, mert jellemzően nem erősek, és az embertől távolabb vannak, pl. polcon, vitrinben, szekrény mélyén, de ettől függetlenül,

ha valaki folyamatosan vásárol ilyesmiket és nincs tisztában a fizikai-kémiai tulajdonságaikkal, vagy épp pont radioaktív ásványokat vadászna, annak célszerű sugárzásmérőt beszereznie.

2. Ha az illető régiséggyűjtő

Jellemzően az 1900-1960 közötti időszakban (ezen belül nagyobb arányban inkább 1935-40-ig) az iparban előszeretettel használták az új, varázslatos dolgokra képes radioaktív anyagokat, főként az urán és a rádiumot. Kb 1935-ig nem tudták, hogy egészségre káros hatásuk lehet.

Előbbiből uránüveget illetve kerámia mázakat, utóbbiból világító festéket gyártottak órákra, számlapos műszerekre lakossági és katonai eszközökre egyaránt. Magyarországon bár kevésbé jellemzők, de rádiummal dúsított fogkrémeket, arckrémeket, rádiumos ásványvízkészítő berendezéseket és más hasonló érdekességeket gyártottak egészségjavítóként az élelmes vállalkozók, főként az USA-ban.

Uránüveg sugárzásmérése

Az urántartalmú régiségek nem jelentenek veszélyt, a rádiumtartalmúak pedig inkább csak akkor, ha pl. egy óra üvegje megsérül vagy direkt szétszedik, és az évtizedek alatt szétporlott festék kiszabadul, és az ember belélegzi, vagy bőrére kerül. A gamma sugárzás miatt viszont mindig ajánlott óvatosan bánni velük.

Ha valaki aktívan régiségeket gyűjt, különösen ha régi órákat, akkor hasznos lehet sugárzásmérőt beszereznie.

Amikor talán megérheti: mentális betegségek, háborús félelmek

1. Ha valakinek mentális betegsége miatt visszatérő félelmei vannak sugárzással kapcsolatban

Sajnos több alkalommal találkoztam már ilyen esettel, ahol azt gondolta az illető, hogy valahol, valami, logikus észérvekkel meg nem magyarázható módon sugárzik. Vagy épp valakik üldözik és sugárzó anyagot szórtak szét a lakásában.

Úgy gondolom, hogy _talán_ hasznos lehet egy saját műszer, amin bármikor láthatja, hogy nincs semmi (bár lehet, hogy ezt az eredményt viszont nem hinné el).

2. Háborús félelmek

Remélhetőleg soha nem süllyed odáig az emberiség, hogy az atomfegyverek használata ismét realitás legyen, de a jelenlegi háborús helyzetben Magyarországon még abban az esetben sem lenne említésre méltó sugárveszély, ha tőlünk keletre atombombát vetnének be. A robbanás magasságától függően jelentős sugárzás pár 10 km-es sugarú körben van, az utána maradó, illetve radioaktívvá váló anyagok pedig szintén hasonló, vagy pont szerencsétlen időjárás esetén pár száz km-es távolságra jutnak el, kizárólag a szélirány mentén. Az uralkodó szélirány Európában pedig északnyugati, azaz délkelet felé fújó, azaz ha tőlünk keletebbre történne ilyen, akkor pont távolodna.

További két enyhítő körülmény:

• a keletkező radioizotópok nagy része rövid felezési idejű, így a sugárzás jelentős része napok, hetek alatt megszűnik,
• a csernobili mennyiséghez képest egy atombombából fakadó kihullás (fallout) csekély, így az 1986-os, valamilyen szinten egész Európát beborító mennyiség egyszerűen nem fordulhat elő.

Van egy egész Európát lefedő háttérsugárzás figyelő rendszer, Magyarországon belül is számos sugárzásmérő állomás adatait lehet élőben követni az alábbi oldalon, az „Open the map” gombra kattintva:

https://remap.jrc.ec.europa.eu/Consent/Advanced.aspx

Az esetleges aggodalmak kezelésére hasznos nézegetni.

Mindezek alapján tulajdonképpen nincs előrébb az ember saját műszerrel, de ez esetben érthető az érzelmi igény saját sugárzásmérő vásárlására.

Amikor nem éri meg: amit csak egyszer kell megmérni, orvosi kezelések, hülyeségek, betegségek

A természetes radioaktivitás mértéke emberöltők alatt gyakorlatilag konstansnak tekinthető, azaz intenzitása nem változik.

Így amikor csak egyetlen tárgyat, anyagot szükséges mérni, akkor ha annak a mérése megtörtént, onnantól a sugárzásmérő birtoklása teljesen okafogyottá válik, mivel nincs semmi más, ami az ember környezetében sugározhatna. A kültéri háttérsugárzás is kvázi állandó, így érdekességeket az sem tartogat.

1. Véges számú tárgy, vagy gyűjtemény mérése

Ha nem aktív gyűjtögetésről van szó, csak pl. X darab megörökölt óráról, behozott tárgyakról, akkor olcsóbb és pontosabb valaki olyanhoz elvinni, akinek van az adott sugárzásra megfelelő sugárzásmérője.

2. Építőanyagok

Másik tipikus téma a régebbi, magasabb természetes radioaktivitású építőanyagok, pl. födémek salak feltöltéseinek és salakbeton falazatok mérése (ez nálunk a mindennapos, fő téma).

Sugárzásmérő közvetlenül egy salakbeton falon

• Egyrészt ez szintén változatlan mértékű, azaz mérése egyszeri esemény, mely után semmi újdonság nem tud kiderülni,
• másrészt ezen anyagok intenzitása összességében alacsony (a kitettségi idő és az anyagmennyiség viszont jelentős, így problémát jelenthet!), ezért a méréshez nagyobb érzékenységű, precízebb sugárzásmérő műszerekre van szükség, melyek drágábbak.
• A mérési eredmények alapján szükséges dönteni, a tét pedig nagy.

Ezek miatt sokkal biztonságosabb és olcsóbb szakembert felkeresni.

3. Onkológiai vagy orvosi kezelések

Az orvoslásban sokféle radioizotópot használnak, melyek közös tulajdonsága az, hogy rövid a felezési idejük (azaz a képalkotáskor vagy kezeléskor még nagy aktivitásuk van, utána pedig gyorsan eltűnnek).

A képalkotó / diagnosztikai célú izotópok emellett alacsony energiájú, „gyenge” sugárzást adnak ki, melyek élettani hatása kisebb.

A skála másik végén, az egyik legnagyobb dózissal járó eset a radiojódos kezelés, melyet pajzsmirigy daganatok esetén alkalmaznak. A jód-131 felezési ideje 8 nap, a szervezetből való ürülése jól ismert ütemű, kb. 2 hónapig tart. Mérése bár érdekesség lehet, de az eredménnyel nem lehet mit kezdeni, nem változik tőle semmi.

Radiojódos kezelés utáni érdekesség:

Egy másik példa a szcintigráfiás csontvizsgálat, melyhez technécium-99m izotópot alkalmaznak, felezési ideje 6 óra, így nagyon gyorsan kiürül, felesleges mérni.

4. Mendemondák és hülyeségek

Egyszer valaki azzal keresett meg, hogy sugárzásmérőt vásárolna, mert azt hallotta, hogy a közeli piacon radioaktív paradicsomokat árulnak. Valaki mást pedig a kollégája ijesztgetett, hogy ő minden boltban vásárolt dolgot megmér, hátha sugárzik.

Az ilyen és hasonló esetek minden bizonnyal a rossz műszerek, a hozzá nem értés és a szájról-szájra terjedő, egyre torzuló félinformációk kombinációjából fakad, és nincs realitásuk. De ha valami ilyesmivel találkozik, inkább hívjon fel és átbeszéljük, miről lehet szó, ahelyett hogy rohanna sugárzásmérőt venni.

5. Gyanús megbetegedések

Sajnos a daganatos betegségek egyre gyakoribbak, és bár az ionizáló sugárzás növeli a daganatok kockázatát, a „gyanús”, akár többszörös megbetegedések esetén túlzó automatikusan a sugárzásra gondolni. Ha úgy sejti, hogy a sugárzásnak szerepe volt, keressen meg, és telefonon átbeszéljük, hogy a környezete alapján van-e ennek realitása.

Sugárzásmérő árak, típusok

Mivel az ionizáló sugárzásnak több fajtája és forrása van, ha valóban célszerű sugárzásmérőt vásárolni, akkor mindig az adott esetre megfelelő típust kell választani.

Általánosságban elmondható, hogy az olcsó sugárzásmérők precíz mérésre nem használhatók. Ennek oka az olcsó hardver (amitől egy típuson belül egyik példány kicsit így mér, a másik kicsit úgy), valamint a kisméretű detektor.

A kis méret miatt alacsony lesz a beütésszám (azaz a detektorba bejutó sugárzás darabszáma), és így főleg alacsonyabb tartományban nagy lesz az ingadozás, a mérési hiba. Ez még orvosolható lenne megfelelő beállításokkal, de a butácska kezelőfelületekben jellemzően nincsenek ilyenek.

Olcsó, kínai sugárzásmérő (Geiger számláló), ami legfeljebb gyerekjátéknak jó

A másik, hogy bár minden műszer kalibrált, azaz a beütésszámból tud dózisteljesítményt számolni, ennek minősége viszont nagyon változó, következménye pedig az, hogy az adott műszer félrehordhat felfelé vagy lefelé.

Hogy mit is jelent ez? Egy ausztrál tanulmányban 1158 db sugárzásmérőt teszteltek, az alábbi ábrán a háttérsugárzás mérések eredménye látható.

Ugyan azon a helyen, változatlan körülmények között mérve 0,1 μGy/h-tól egészen 0,4 μGy/h-ig jelentős darabszámú eredmény van (ez sok esetben több mint 100%-os hibát jelent). A valóságot legjobban megközelítő 0,14-et csak kb. 275 db műszer mutatta, ami a tesztelt sugárzásmérők szűk negyede. Több, mint 300 műszer ennek legalább a dupláját érzékelte.

1158 db sugárzásmérő háttérsugárzás értékei – nagy a szórás

Magasabb kategóriás sugárzásmérők esetén a beütésszám magasabb, a kalibráció stabilabb, legalább a magasabb mérési tartományban. A hivatalos hitelesítés során pedig hozzámérik egy etalonhoz, és ha hibahatáron belül van az eredmény, az adott műszer 2 évre kap hitelesített státuszt.

Thermo Scientific RIIDEye szcintillációs sugárzásmérő, egy új autó áráért

Fontos kiemelni, hogy nem létezik jó minőségű, „professzionális” sugárzásmérő pár százezer Ft alatt, hiába állítja ezt a termékleírás a temun. A hitelesíthető típusok pedig 1 millió Ft környékén indulnak.

Ajánlható sugárzásmérő műszerek, hobbi célra

Ha elengedjük a pontos értékek iránti igényeinket, akkor szigorúan hobbi célra, tárgyak mérésére (ásványokhoz, régiségekhez) két típus is ajánlható:

1. Radiacode

A Radiacode egy egyszerű szcintillációs detektor, kizárólag röntgen és gamma sugárzást mér, azt viszont a tipikus Geiger számlálókhoz képest nagyobb érzékenységgel. Mind régiségek, mind ásványok mérésére megfelelő, sőt, izotópmeghatározásra is képes.

Erőssége a gamma források mérése, azaz pl. a rádiumos órák, valamint az ásványok.

Hiányossága, hogy alfa és béta sugárzást nem képes mérni, így pl. egy uránüveget nagyon gyengén, közvetlen közelről, és lassan lehet csak felismerni, illetve minden döntően alfa / béta sugárzó (pl. tisztán urán tartalmú) tárgynál jóval alacsonyabb, vagy akár 0 lesz a beütésszám.

Ára 100e Ft körüli.

2. GQ GMC-600 Pro

Ez a legolcsóbb „pancake” típusú Geiger számláló, mely az egyszerűbb Geiger csövekhez képest nagyobb méretű, és már alfa sugárzást is képes detektálni (a béta, gamma és röntgenen túl). Így a tárgyak közelében látványosabb, magasabb beütésszámokat fog produkálni, ami hobbi célú felhasználásnál lássuk be, fontos dolog.

Uránüvegekre, mázas kerámiákra jobb választás a Radiacode-nál.

Hátránya, hogy gamma és röntgen sugárzás esetén jóval kisebb az érzékenysége a Radiacode-hoz képest, és a sugárzás típusától függően súlyosan félrehordhat. De hobbi célú mérésnél ez másodlagos.

Ára 170e Ft körüli.

Ha olyan mérésre van szüksége, amiben megbízhat, keressen minket.

Korrekt áron, gyors kiszállással kérhet helyszíni gamma sugárzás és radon aktivitáskoncentráció mérést az egész ország területén, hitelesített etalonhoz hozzámért műszereket kölcsönözhet, tárgyait pedig jelképes összegért elhozhatja felmérésre (Budapest XI. ker.)

2500+ ingatlan felmérés tapasztalata

Tudományos igényesség geofizikusként

100% pozitív értékelés facebookon és Google-n (50+ db)

További érdekességeket nézhet és olvashat YouTube csatornámon, illetve facebook oldalamon!